2014. március 17., hétfő

nem is az

Nem a kiabálás, a rangsorbaállítás,
Csendre csitítás, megzabolázás.
Csak várás, kivárás, nem reagálás.
Amikor sorbanállás a megoldás 

Ha nem akarom, hogy a figyelmem oszoljon,
Hát ne oszoljon.

Azt én tehetem,
És megtehetem.

Csendemmel jelzem,
Nemreagálásommal nem reagálok
S valóban úgy eljárok
Ahogy vágyok.

J

Már nem a büszkeség
de még nem is a félelem
igen, talán itt van az élet-közepem

 most nem kell tanítás
csak kell az a valami más

az elmélyülés
az elmélyítés
a lényegre törés
 ( s nem a Lényegen fejet törés)

most mintha azt élném pont
ami eddig összeadódott
az alapja adott
csak az alakja..
az 
amorf


most egész jó

Most egész jó..
Tavasz érzés, Tettye-illat
Kicsit könnyű, kicsit nyugodt
Nem terhelem magam nyomasztó nem-teljesíthetőségekkel
Made-up relevanciákkal
Csak csinálom
Ülök


Lehet


És honnan tudhatom, hogy mi a jó út? 
Hogy amibe mindent beleadok, azért tényleg érdemes?
MErt valamibe CSAK bele kellene adni
Amit Valaki adott nekem is.. 


Mikor jön el a feladás, a belefáradás? 
Mennyi reményt vár még ki az ember?
Én még kitartok és várok és figyelek, készen állok




jó tett helyében jót... Várj!

Jótett helyében jót várhatok
J
Magam iránt is jóhiszemű lehetek
Jószándékkal eljárhatok
S a jót elvárhatom



megbocsátás - magbocsátás

Megbocsátás és hála..   
Ez a jelszavam mára
S a napokra melyek vannak még hátra
Hátha ez így bejön. Hátha. J

A megbocsátás és a hála,
Ha mondod eleget őket a szádba,
S gondolod egyre a világba

És emlékezteted rájuk  magadat,
S szóród szerte-szét, mint magodat


És mellé még sok jót is kívánsz
Azzal túl nagyot nem hibáz-
hatsz.
És ezzel másokra is biztos, hogy
hatsz.